Ma a hagyományos holdnaptár hetedik hónapjának hetedik napja van, azaz a Qixi fesztivál, másnéven A Hetek Éjszakája. A távoli keleten ez a szerelmesek napja. Ehhez az éjszakához egy igazán szép legenda is fűződik.

Vega és Altair története;

Sok ezer évvel ezelőtt élt egy gyönyörű hercegnő, aki a Mennyekben élt. Minden virradatkor és minden alkonyatkor színes felhőket szőtt az égre. De magányos volt, vágyott az igaz szerelemre… Egy napon ellátogatott a halandók világába, ahol találkozott egy fiatal tehenészfiúval, aki épp egy tölgyfa alatt üldögélt és egy régi, szerelmes melódiát játszott a fuvoláján. A hercegnő első látásra beleszeretett... 

A szerelmük őszinte volt és titokban össze is házasodtak. Az esküvőjük éjjelén a hercegnő megígérte a szerelmének, hogy bármi is történjék, együtt lesznek a Mennyekben. De egy napon a hercegnő édesapja, a Mennyek Ura rájött, hogy a lánya beleszeretett egy halandóba. Még nagyobb haragra gerjedt, amikor tudomást szerzett róla, hogy a lánya fel akarja vinni a szerelmét a Mennyekbe…

A Mennyek Ura szerette a lányát, ezért megengedte, hogy a hercegnő betarthassa a szavát. Csillagokként az égboltra helyezte a két szerelmest, a Sas és a Lant csillagképében, ám nem lehettek együtt, hisz a Mennyei folyó, azaz a Tejút elválasztotta őket. A hercegnő szíve összetört…

A Mennyek Urát meghatották a lánya könnyei, ezért megengedte neki, hogy évente egyszer találkozhasson a szerelmével. Minden év hetedik havának hetedik napján. Ám amikor elérkezett a nagy nap nem tudtak átkelni a Mennyei folyón, mert nem volt híd. A hercegnő olyannyira sírt, hogy hirtelen megjelent egy csapat szarka, akik a szárnyukból hidat készítettek, így a szerelmesek végül átkelhettek a Tejúton... 

A legenda úgy tartja, hogy évente egyetlen estén, minden esztendő hetedik havának hetedik estéjén a világ szarkái összegyűlnek és a szárnyaikból hidat készítenek a szerelmeseknek, hogy a hosszú várakozás után végre átkelhessenek a Tejúton és az éjszakát együtt tölthessék. Ám ha Vega és Altair találkozása valamiért meghiúsul, akkor keserű könnyeket hullatnak, s ezen az éjszakán elered az eső…